INGYENES BÖNGÉSZÉS
Jelszóaktiválás
előfizetőknek
BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett
jelszó

Ez a tartalom 65 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

Kisvállalati adóalanyiság megszűnése

2022-02-21

A kiva szerinti adózás 2020. december 1-je óta hatályos szabályai szerint a korábbi 1 milliárd forintos bevételi értékhatár az említett időponttól a triplájára növekedett. Mit jelent mindez a bevételi értékhatár számításában?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 16. § (2) bekezdés b) pontjának 2020. december 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a meghatározott szervezeti formában működő adózó akkor választhatja a Kiva szerinti adózást, ha az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét. 

Fontos előírás, hogy a bevételi értékhatár számítása során a kapcsolt vállalkozások bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni [Katv. 16. § (3) bekezdés]. 
Mindez azt jelenti, hogy a Kiva választásakor az adónem hatálya alá belépni kívánó adózónak a 2020-as adóévben várható bevételét növelni kell a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23. pontja szerinti valamennyi kapcsolt vállalkozásának (ideértve a külföldi kapcsolt vállalkozást is) az utolsó rendelkezésre álló beszámolójában kimutatott bevételének összegével.

Figyelemmel arra, hogy a megnövekedett bevételi értékhatárra vonatkozó előírás 2020. december 1-jén hatályba lépett, így az adónem 2021. január 1-jétől történő választása esetén már a megemelt bevételi értékhatár volt irányadó. 
Ha az adózó az adóalanyiság további feltételeinek is megfelelt, akkor 2020. december 1-je és december 31-e között a 20T201T jelű adatlapon választhatta a Kiva szerinti adózást annak érdekében, hogy az adóalanyisága 2021. január 1-jétől létrejöjjön, abban az esetben, ha 2020. évi bevétele 2,4 milliárd Ft volt. 

A Katv. 16. § (2) bekezdése szerint az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha megfelel – többek között – az ott felsorolt, az adóévet megelőző adóévi várható létszámra, bevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó mutatószámoknak. 
Ugyanezen § (3) bekezdése kimondja, hogy az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. 

Mindezek alapján, ha az adózó kapcsolt vállalkozással rendelkezik, akkor a létszám és a bevételi adatok kiszámítása során a saját várható adatait összesítenie kell a kapcsolt vállalkozásai utolsó rendelkezésre álló beszámolóiban szereplő adatokkal.

A Katv. 2. § 9. pontja tartalmazza a kapcsolt vállalkozás fogalmát a Katv. alkalmazásában. 
A hivatkozott definíció a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 4. § 23. pontjára utal vissza, vagyis minden olyan személy, amely a Tao. tv. szerint az adózó kapcsolt vállalkozásának minősül, figyelembe veendő a mutatók számításakor. 
További megszorítást, kivételt a rendelkezések nem fogalmaznak meg, így a Tao. tv. szerinti okok bármelyike miatt fennálló kapcsolt viszony esetén figyelemmel kell lenni az összeszámítási szabályra, függetlenül attól, hogy a kapcsolt felek között történt-e szerződéskötés vagy sem. 

A kiva választásához szükséges feltételek vizsgálatakor nem releváns az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [régi Art.] – érintett időszakban hatályos – 23. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség fennállása (vagy annak hiánya). 

A régi Art. hivatkozott rendelkezése szerint a kapcsolt vállalkozás adatait az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül kell bejelenteni a változásbejelentés szabályai szerint. 
Az idézett jogszabályi megfogalmazás alapján szerződéskötés hiányában az adózót bejelentési kötelezettség nem terheli.

A Katv. 16-19. § szerint a Kiva alanyiság akkor jön létre, ha az adózó megfelel a Katv. szerinti feltételeknek, és a kisvállalati adó választását a Katv. szerinti módon bejelenti az adóhatóság felé. 

A kiva adóalanyiságot tehát nem az adóhatóság döntése keletkezteti, hanem az a Katv. alapján, a Katv.-ben foglaltak szerint jön létre.

A kiva adóalanyiság választása olyan adózói döntés, melynek során elsősorban az adózó felelőssége annak vizsgálata, hogy a választás feltételei fennállnak-e. A létszámra, bevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó adatok adóhatóság általi vizsgálatára a bejelentéskor nincs is mód, így az adózó bejelentését veszi alapul az adóhatóság. Azt, hogy az adózó döntése a bejelentkezéskor megalapozott volt-e, csak utólag, egy ellenőrzés során van módja az adóhatóságnak feltárni.

Dr. Veress Júlia (2022-02-21)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

MAGAZIN
ELŐADÁSOK
ESETTÁR
ARCHÍVUM
JOGSZABÁLYOK
KAPCSOLAT
HÍRLEVÉL
ELŐFIZETEK
könyvelői klub | könyvelő képzés | könyvelő tanfolyam | budapest | debrecen | könyvelői konzultáció | könyvelési segédanyagok | mérlegképes könyvelő tanfolyam | klubtagság | letölthető anyagok | könyvelői tudástár | konferenciabérlet | díjmentes online szolgáltatás | könyvviteli szolgáltatás | könyvelői szakmai fórum
Minden jog fenntartva! © 2022 Könyvelői Módszertani Szemle - Könyvelői Klub
Még nem tagja közösségünknek?
Díjmentes tájékoztatás szolgáltatásunkról