Karácsonyi évkönyv számvitele és adózása

A 10 ezer forintért értékesített kiadvány áfatartalma, számlázása hogyan alakul ebben az esetben?  Tao vonzata van-e az ügyletnek? Illetve: hogyan változik a fenti ügylet, ha nem saját gyártású, hanem vásárolt évkönyvről van szó, ami ajándékként kerül kiosztásra?

Abban az esetben, ha a munkaadó saját gyártásában készülő – vagy külső céggel gyártatott – évkönyvet a dolgozóknak ingyenesen adja át, a juttatás az Szja tv. általános rendelkezései alapján adóköteles jövedelemnek minősül, az alábbiak szerint:
– Az Szja tv. 70. § (6) bekezdésének a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként adható évi egy alkalommal a minimálbér 10 százalékát (2023-ban 23 200 forintot) meg nem haladó csekély értékű ajándék. Ennek megfelelően, amennyiben az évkönyv juttatására egy évben egyszer kerül sor, és nem adtak az év folyamán más csekély értékű ajándékot a dolgozónak, az évkönyv juttatása egyes meghatározott juttatásnak minősül.

A munkáltatót az átadott póló szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék jövedelemadó és 13,0 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.

A munkavállalónak a juttatással kapcsolatban közteher fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

• Ha az évkönyvek átadására egy rendezvény, esemény kapcsán kerül sor, akkor az évkönyvek szintén egyes meghatározott juttatásként adókötelesek, amennyiben annak egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát – 2023-ban 58 000 forintot – [Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont]. Ezen juttatásra tekintettel ez esetben is csak a munkáltatónak keletkezik közteher fizetési kötelezettsége a fent leírt mértékben.

Abban az esetben, ha egy évben több eseményt, rendezvényt szervezett a munkaadó, mindegyikhez kapcsolódóan nyújtható értékhatárt meg nem haladó értékű ajándéktárgy egyes meghatározott juttatásként.

• Amennyiben az évkönyvek juttatásának körülményei nem felelnek meg az előzőekben leírtaknak, azaz nem ajándékról beszélünk, hanem áron alul megvásárolható termékről (akár a cég saját előállításában, akár megrendelésére készültek azok), úgy annak szokásos piaci értéke (áfával növelt beszerzési ára) a magánszemély munkaviszonyából származó jövedelmének minősül.

 Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésében előírtak szerint, ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Akkor tehát, ha a saját előállítású, illetve külső céggel gyártatott évkönyvek előzetesen felszámított általános forgalmi adóját a társaság levonásba helyezte, akkor a juttatást terhelő adót meg kell fizetnie.

A dolgozói térítésnek (áfával számlázott összeg) megfelelő arányban viszont levonható az előállítást, beszerzést terhelő áfa.
A juttatás és az azzal összefüggésben a munkaadót terhelő közterhek a társasági adóalappal szemben elismert költségek (3. számú melléklet, B/3. pont), adóalap korrekció nem kapcsolódik hozzájuk.