INGYENES BÖNGÉSZÉS
Jelszóaktiválás
előfizetőknek
BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett
jelszó

Ez a tartalom 21 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

Hitek és tévhitek az iparűzési adó könyvelése körében

2022-04-06

Ismét eltelt egy év, és közeledik egy újabb zárási időszak, az ezzel együtt járó újabb számviteli feladatokkal és kérdésekkel. Az alábbiakban az iparűzési adóra vonatkozó szabályokat tekintjük át a jól ismert járványhelyzeti változások tükrében.

Köztudott, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó maximum 1%-os iparűzési adó mérték a 2021-2022. évek viszonylatában beépült a helyi adó törvény 51/L-51/P. §-aiba. Ilyen vállalkozásnak az minősül, akinek az árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint. A törvény egyébként pontosan így fogalmaz:

„(1) A 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke – az 51/N. §-ára figyelemmel – 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés – ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak – alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.”

Természetesen, ha saját hatáskörben az önkormányzat a helyi adó rendeletében ennél kisebb mértéket határozott meg, akkor – ugyanúgy mint korábban – továbbra is azzal kell számolni, tehát azt kell bevallani és befizetni ebben a két évben is.

A kkv-k ezen járványhelyzetre tekintettel kapott kedvezményének könyvelése igencsak megosztja a könyvelői társadalmat, és folyamatos vitákat generál szakmán belül, hogy vajon a támogatástartalmat kell-e szerepeltetni a könyvelésben vagy sem.

Sokan értelmezik úgy, hogy egyéb ráfordításként kell könyvelni az eredeti adómértékkel számított adót és a felezett összeget pedig egyéb bevételként. Ezzel viszont növelnénk többek között a jövedelem- (nyereség-) minimum megállapításánál a bevétel összegét. Tehát nagyon nem mindegy ez esetben ennek helyes számviteli megítélése.

Az iparűzési adó különbözet mint állami támogatás

Az iparűzési adó 1%-os mértékre történő csökkentéséből adódó különbözet – azaz az 1%-os mértékkel számított adó különbözete – (támogatástartalom) az uniós jog értelmében [az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. cikk (1) bekezdés szerinti] állami támogatásnak minősül. „Ezt a támogatást az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) lehet igénybe venni.” Erről egyébként néhány hete az önkormányzatok küldik is a tájékoztató leveleket a vállalkozók részére folyamatosan.

Nagyon fontos, hogy a Számviteli törvény értelmében az egyéb bevételek között felsorolt támogatásnak ez az „adókönnyítés” fogalmilag nem felel meg. Ezt a támogatást a HIPA bevallás sorainak kitöltésénél ugyan szerepeltetni kell (03-01 lap 15-16. sor), azonban bevételként nem tud realizálódni. A bevallásban már a csökkentett összegű iparűzési adót kell bevallani és befizetni. E miatt a bevételkénti könyvelése nem felel meg a törvény előírásának. Tehát egyszerűen csak a végső adómérték számolandó el ráfordításként.

Ez a támogatás tehát egy ráfordítást csökkentő átmeneti támogatás.

Ahhoz, hogy ezt még jobban megértsük, hozzunk egy példát a társasági adó rendszeréből! Azt vajon hogyan is könyveljük? Ott is pont ugyanez történik, azaz az adóalap csökkentő (pl. beruházási, létszámnövekmény miatti kedvezmény, fejlesztési tartalék stb.) vagy pedig az adókedvezmények (pl. látvány-csapatsport támogatás, kamatkedvezmény stb.) után megmaradó tényleges adókötelezettséget könyveljük csak le a mérlegfordulónappal, vagyis azt a társasági adót, ami a bevallásunkban végül kijön. Tulajdonképpen ugyanez a helyzet az iparűzési adónál is.

A katások akár a tételes fix iparűzési adóban vannak, akár bevallósak, ugyanúgy megkapják a felezést. Ezáltal rendszeresen felmerülő kérdés az is, hogy vajon náluk bevétel-e ez a kedvezmény. Ennek kapcsán kijelenthetjük, hogy a KATA törvény (2012. évi CXLVII. tv.) értelmében ugyancsak nem vehető támogatási bevételként figyelembe, tehát nem kell vele megnövelnünk a kisadózó összbevételét.

Ugyanakkor itt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy senki se feledkezzen meg ez esetben sem a „de minimis” támogatásokról vezetett analitika kitöltéséről! Mint ahogy az összes többi ilyen típusú támogatást, ezt is nyilván kell tartanunk, és figyelnünk kell a keretösszegre. Igaz ez még akkor is ha, a legkisebb vállalkozásoknál erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, vagy csak legyintünk rá. Mindenesetre ismétlésképpen álljon itt a „de minimis” (csekély összegű) támogatás definíciója is: egy adott vállalkozás az aktuális és az előző két adóév vonatkozásában maximum 200 000 euró értékben jogosult ezt a támogatást igénybe venni.

Az iparűzési adó számviteli elszámolása

Az IPA előlegeket nem is könyveljük ráfordításként, hanem az alábbiak szerint a kifizetés napján kerülnek rögzítésre a könyveinkben:

T 469 Önkormányzati adók elszámolási számla / K 38 Pénzkészlet

Majd pedig év végén mérlegfordulónappal a tényleges adófizetési kötelezettséget pedig így szerepeltetjük:

T 867 Adók, illetékek, hozzájárulások / K 469 Önkormányzati adók elszámolási számla

Ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor pont azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk.

Ha egy vállalkozás több önkormányzathoz tartozik azért, mert van telephelye egy székhelyétől eltérő településen, akkor az adófolyószámlák egyeztetésének könnyítése érdekében mindenképpen javaslom alszámlák nyitását a különböző önkormányzatokra, és így év végén gyönyörűen külön-külön láthatjuk az egyenlegeket.

Fülöp Olga (2022-04-06)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

MAGAZIN
ELŐADÁSOK
ESETTÁR
ARCHÍVUM
JOGSZABÁLYOK
KAPCSOLAT
HÍRLEVÉL
ELŐFIZETEK
könyvelői klub | könyvelő képzés | könyvelő tanfolyam | budapest | debrecen | könyvelői konzultáció | könyvelési segédanyagok | mérlegképes könyvelő tanfolyam | klubtagság | letölthető anyagok | könyvelői tudástár | konferenciabérlet | díjmentes online szolgáltatás | könyvviteli szolgáltatás | könyvelői szakmai fórum
Minden jog fenntartva! © 2022 Könyvelői Módszertani Szemle - Könyvelői Klub
Még nem tagja közösségünknek?
Díjmentes tájékoztatás szolgáltatásunkról