Mi változik a számvitelben 2025-től?

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény (a továbbiakban: Mód törvény) értelmében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) is több ponton változott.

Bővült a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának oka. A Mód. törvény értelmében harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását, ha a vállalkozó nem tett eleget e törvény szerinti bármely letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének (ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is).

A könyvvizsgálatra vonatkozóan egy kiegészítő szabályozás került be a számviteli törvénybe. A 155. § (7) bekezdés alapján, ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható. Ezt a szabályt egészíti ki a Mód tv., miszerint semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi.

Kiegészítő szabályozás jelenik meg a fenntarthatósági jelentésre, a könyvvizsgáló által adott bizonyossági jelentésre vonatkozóan. Amennyiben a vállalkozó fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett, vagy azt önkéntes alapon készíti, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített fenntarthatósági jelentésre vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez köteles fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani legkésőbb az előző üzleti év éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolójának legfőbb szerv általi elfogadásakor. Amennyiben a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására könyvvizsgáló cég kerül megválasztásra, azzal egyidejűleg a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgálót is ki kell jelölni.
A fenntarthatósági jelentés, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett, – kivéve az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták – azon tagja (részvényese) vagy tagjai (részvényesei), akik egyénileg vagy együttesen eljárva a vállalkozó szavazati jogainak vagy jegyzett tőkéjének több mint öt százalékát képviselik, jogosultak arra, hogy a legfőbb szerv által elfogadandó olyan határozattervezetet terjesszenek elő, amely előírja, hogy a fenntarthatósági jelentésre, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújtó kamarai tag könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég készítsen jelentést a fenntarthatósági jelentés vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés egyes elemeiről, és e jelentést a legfőbb szerv elé terjessze. Ez azt jelenti, hogy azon gazdálkodó egységek (pontosabban annak meghatározott köre), az állandó/választott könyvvizsgálótól eltérő könyvvizsgálóval készíttessék el a fenntarthatósági jelentést.

Pontosabbá vált az üzemi (üzleti) tevékenység fogalma. 

A régi megfogalmazás nem ismerte még a halasztott adófizetési kötelezettséggel korrigált üzemi (üzleti) tevékenységet. A módosítás értelmében ebbe a tevékenységbe ezt is bele kell kalkulálni.

Szigorodik/bővül a nyilvánosságra hozatal alá tartozó információk köre. A legfelső szintű anyavállalat a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést köteles letétbe helyezni és közzétenni. Ezen közzétételnek meg kell jelennie a vállalkozás internetes honlapján, a leányvállalat internetes honlapján és a fióktelep internetes honlapján (feltéve, hogy ha vannak). Az új szabályozás értelmében ezen kör bővül a kapcsolt felekkel, azaz ott is meg kell ezen adatokat jeleníteni.
A közzétételre vonatkozóan az a jelenlegi szabályozás, hogy az összevont konszolidált fenntarthatósági jelentést, meghatározott elektronikus beszámolási formában kell a vállalkozásnak elkészítenie, és annak megfelelően kell a fenntarthatósági jelentést közzétennie. A Mód tv. értelmében a közzétételre vonatkozóan az lett a szabályozás, hogy közzétenni legkésőbb azon üzleti év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül kell, amelyre vonatkozóan a fenntarthatósági jelentést elkészítették.

A könyvvizsgálatra vonatkozó értékhatárok is megváltoztak. A jelenlegi szabályozás alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül. Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében 2025. évtől kezdődő üzleti évben a 300 millió forint helyett immáron 600 millió forintos árbevételt kell figyelembe venni az átlagok meghatározása során.

Beszámolókészítésre vonatkozó értékhatárok is változtak, amelyeket a 2025. évtől induló üzleti évre kell először használni. Jelenlegi szabályozás alapján egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Az új szabályozás értelmében a foglalkoztatottak száma maradt 50 fő, de az 1200 millió forintos mérlegfőösszeg helyett 2000 millió forint az egyik változás, míg a 2400 millió forintos árbevétel megemelésre került 4000 millió forintra.

Az anyavállalat konszolidált beszámolókészítési küszöbértékei is megváltoztak. A jelenleg még érvényben lévő szabályozás alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő a megadott határérték alatt marad: a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 6000 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot és az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Ahogy az egyszerűsített éves beszámolónál a foglalkoztatotti létszám itt is változatlan maradt, de a mérlegfőösszeg megemelésre került 6000 millió forintról 10000 millió forintra, míg az éves árbevétel 12000 millióról 20000 millió forintra.

A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentési küszöbértékek is változtak. A jelenleg még érvényben lévő szabályok alapján a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó/anyavállalat évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket. A mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Ez azonos szabályozás alapján működik, mint a konszolidációs küszöbérték, azaz erre a szabályozásra is ugyan azok érvényesek, mint a korábban már a konszolidációnál ismertetésre került.

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen szabály módosult azzal, hogy az egymilliárdos korrigált árbevétel megemelésre került négymilliárd forintra, és a költségnemek együttes összege is megemelésre került kétmilliárd forintra.