Elhunyt utáni osztalék

A felmerülő kérdések tehát:
1. Az örökösnek mikor, milyen nyomtatványon kell kérelmeznie az elhunyt részére a soronkívüli adómegállapítást? Abban szerepelni-e kell-e a ki nem fizetett járandóságnak?
2. A kft.-ben mikor kell számfejteni az elhunyt részére a járandóságokat? Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettség?

Az örökösnek járó kifizetést (osztalék, ill. bérjövedelmet) a hagyatéki végzés alapján kell számfejteni, megállapítani.
A kifizetőnek az adót (adóelőleget), járulékot, a bevétel megszerzésének időpontjára kell megállapítani, bevallani, kivételt képez, az elhalálozottnak még járó, de ki nem fizetett bér, az adókötelezettséget – ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is – úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. [Szja tv. 9. § (6) bek.]

Az elhalálozás tényét a NAV-hoz be kell(ett volna) jelenteni. Nem kell azonban minden esetben bejelentést tenni.

Így például, ha a túlélő házastárs vagy örökös ismerete alapján az elhunytnak nem volt adóköteles jövedelme, vagy adókötelezettség megállapítása, adóvisszaigénylés nem várható az adott esetben, akkor nem kell bejelentést tenni az adó- és vámhatóság felé. Az elhunyt személy helyett hozzátartozója nem készítheti el bevallását. Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg a rendelkezésére álló adatok alapján. Az elhunyt magánszemély házastársa, örököse is kérheti az adóhatóságtól az elhunyt soron kívüli adómegállapítását, amennyiben a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat az adóhatóság rendelkezésére bocsátja. [Art. 147. § (1) és (2) bekezdése]

Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:

Szja tv. 9. §, Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja
Art. 147. §, Az adó soron kívüli megállapítása, Adómegállapítás az adózó halála esetén