Vállalkozások EPR- és termékdíj-kötelezettségei 2025-ben

Az EPR és a termékdíj-rendszer átalakulása – új kihívások a vállalatok számára

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) 2023-ban bevezetett szabályozása a környezetvédelmi termékdíjjal párhuzamosan, de azzal összehangoltan határozza meg a hulladékgazdálkodási kötelezettségeket. A vállalkozásoknak kötelező a termékeket jogszabály szerint besorolni, meghatározni a díjtételeket, nyilvántartani az anyagmennyiséget és az előírt adatszolgáltatásokat időben teljesíteni. 

Új kötelezettségek és változások 2025-ben

2025-től a külföldi adóalanyoknak magánszemélyek részére történő értékesítéskor EPR- és termékdíjat kell fizetniük. A mezőgazdasági termelők számára megszűnik az átalányfizetés lehetősége, így minden érintettnek a tényleges anyagmennyiség alapján kell elszámolnia. A növényvédőszerrel közvetlenül érintkező csomagolószerek után megszűnik a termékdíj-visszaigénylés. Változnak az elektromos és elektronikai berendezések besorolási szabályai, valamint egységesítik a csekély mennyiségű kategóriák meghatározását.

Vállalkozások EPR- és termékdíj-kötelezettségei 2025-ben

2025. október 7-én Kelemen István, a Green Tax Consulting vezető tanácsadója tart szakmai előadást a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a környezetvédelmi termékdíj aktualitásairól. Az előadás középpontjában a 2025-ben hatályos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek, valamint a leggyakrabban előforduló gyakorlati hibák állnak. Előadónk választ ad többek között az alábbi kérdésekre:

• A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) előírásai hogyan hatnak a vállalati kötelezettségekre?
• Melyek a leggyakrabban előforduló hibák a termékdíj számításban és az EPR-adatszolgáltatásokban?
• Hogyan és milyen szempontok alapján ellenőrizheti a hatóság a hulladékgazdálkodási és EPR-kötelezettségek teljesítését?
• Milyen új kötelezettségek vonatkoznak a külföldi adóalanyokra, akik magánszemélyeknek értékesítenek?
• Milyen nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeknek kell megfelelni 2025-ben, és milyen határidőkkel?
• Mit jelent a mezőgazdasági termelőket érintő átalányfizetés lehetőségének megszűnése a gyakorlatban?
• Hogyan változott a visszaigénylés szabályozása a növényvédőszerrel közvetlenül érintkező csomagolószerek esetében?
• Milyen módosítások történtek az elektromos, elektronikai berendezések besorolása és a csekély mennyiségű kategóriák összehangolása terén?

A leggyakoribb hibák a gyakorlatban

Az EPR- és termékdíj-kötelezettségek teljesítése során gyakori hiba a termékek téves jogszabályi besorolása, amely helytelen díjtételezést és utólagos fizetési kötelezettséget eredményezhet. Problémát okoz az anyagmennyiségek pontatlan nyilvántartása, valamint az adatszolgáltatások hibás adattartalommal történő benyújtása. Gyakran előfordul a határidők elmulasztása is, ami mulasztási bírsággal és pótlólagos adminisztrációval jár.

Nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek 2025-ben

A vállalkozásoknak termékkategóriánként és anyagmennyiség szerint tételes nyilvántartást kell vezetniük. Az adatszolgáltatást a jogszabályban meghatározott formátumban, elektronikus úton kell benyújtani, jellemzően negyedéves gyakorisággal, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. 

Hatósági ellenőrzés és jogkövetkezmények

A hulladékgazdálkodási és EPR-kötelezettségek teljesítését az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed a dokumentáció pontosságára, a termékek helyes besorolására, és a jogszabályban meghatározott EPR- vagy termékdíj mértékére. A mulasztási bírság, pótlólagos díjfizetési kötelezettség és egyéb szankciók mértéke a jogsértés súlyától és ismétlődésétől függ.

Felkészülés és megelőzés

A kötelezettségek teljesítésének biztosításához szükséges a belső folyamatok és felelősségi körök egyértelmű kijelölése, a nyilvántartások rendszeres frissítése, valamint a jogszabályi változások folyamatos nyomon követése. Az adatszolgáltatás és díjfizetés előkészítését célszerű ellenőrzési pontok beiktatásával végezni, szükség esetén külső szakértő bevonásával.