Egyéni vállalkozók adózása a Kata választása esetén 2025-ben

Az egyéni vállalkozó fogalma nem egészen egyértelmű. A Kata tv. egyéni vállalkozóként kizárólag azokat a vállalkozási tevékenységet végzőket ismeri el, akik az Evectv. hatálya alá tartoznak. Az Szja tv. kategóriája egy kissé bővebb. Az Szja tv. egyéni vállalkozónak tekinti azt, aki az Evecvtv. alapján is egyéni vállalkozó, és külön definiálja azokat, akik az Evecvtv. alapján nem minősülnek ugyan egyéni vállalkozónak, de az Szja tv. mégis akként kezeli őket (pl. egyéni ügyvéd, közjegyző, szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély).

A vállalkozók három csoportjánál (főfoglalkozásúak, többes jogviszonyosok, kiegészítő tevékenységet végzők) a járulékfizetési szabályok és a szocho-fizetési előírások eltérőek. A személyi jövedelemadózás feltételei mindhárom vállalkozói csoportnál azonosak. 

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó ismérveit a jogszabályok nem definiálják, csupán azokat az eseteket sorolják fel, amikor az egyéni vállalkozó nem minősül egyéni vállalkozónak.
Nem minősül főfoglalkozású vállalkozónak, aki:

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll (ezesetben a több munkáltatónál fennálló munkaidőt össze kell számítani),
• társas vállalkozóként minősül főfoglalkozásúnak (választási lehetőség),
• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében tanul, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy 
• EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
• nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozónak minősül 

• saját jogú nyugdíjas személy, továbbá 
• az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
• akit az EGT bármely tagországában (pl. Szlovákia, Románia, Ausztria) benyugdíjaztak.

A korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó és a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.

Az egyéni vállalkozók által választható adózási formák

Az egyéni vállalkozók részéről is természetes törekvés, hogy a szorgos munkával megszerzett jövedelmüket minél kisebb adó- és járulékterhelés mellett tudják realizálni. Az egyéni vállalkozóknak kétféle adónem és háromféle elszámolási lehetéség áll rendelkezésére az adókötelezettségük teljesítésére:
az egyik választási lehetőség a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata),
a másik lehetőség a személyi jövedelemadózás, amelyen belül 

• átalányadózás vagy 
• jövedelemadózás (elterjedt nevén költségelszámolás) lehetséges.

Az Evectv. hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja az Szja tv. szerinti adózást, de választhatja a Kata tv. hatálya alá való tartozást is, amennyiben árbevételt kizárólag természetes személytől szerez (kivétel a taxi szolgáltatás).

Az az Evectv. hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról gazdálkodóknak (pl. egyéni vállalkozó, társas vállalkozás, költségvetési szerv) számlát állít ki (kivétel a taxi szolgáltatás), kizárólag az Szja tv. hatálya alatt teljesítheti adókötelezettségét.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a többes jogviszonyban lévő egyéni vállalkozó, és az, akit csak az Szja tv. tekint vállalkozónak, kizárólag az Szja tv. hatálya alá tartozhat. Az Szja tv. hatálya alatt az adójáról elszámolhat a jövedelemadózás szabályai szerint is, de választhatja az átalányadózás alkalmazását is, amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel. 

A kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)

A kisadózó vállalkozások tételes adóját a Kata tv. szabályozza, amely elég szigorú feltételek mellett engedi ennek az adónemnek a választását. A tételes adózás feltételei a következők:

• a vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az Evectv. hatálya alá tartozik,
• főfoglalkozásúnak minősül,
• kizárólag a lakosság részére értékesíti a saját terméket vagy kizárólag a lakosság részére nyújt szolgáltatásokat, vagyis Art. szerinti kifizetőtől árbevételt nem szerez. Kivétel a taxis (nem azonos a személyszállítóval),
• a TEÁOR 2025 szerint 68.20 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése címen nem szerez bevételt.

A kisadózás bármikor választható. Ha a kezdő vállalkozó azonnal választja a kisadózást, akkor azonnal katás lesz. A nem kezdő vállalkozó a kata választását követő hónap 1. napjától lesz kisadózó. 

A Kata tv. bevételi korlátot nem tartalmaz. Minden kisadózó vállalkozó havonta 50 ezer forint tételes adót köteles fizetni a tevékenységének „aktív” hónapjaira. Ettől eltérő összeg nem választható. A tételes adót teljes hónapra meg kell fizetni, azt arányosítani nem lehet.
Az egyéni vállalkozónak nem kell fizeti tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében:

• nem volt egyéni vállalkozó (a magánszemély év közben regisztrálta magát egyéni vállalkozónak),
• az egyéni vállalkozó évközben választotta a kisadózást (előtte szja-s vállalkozó volt),
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette (kivéve, ha a Kata tv. szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.)
• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemély 2025. július 27-én regisztrálja magát egyéni vállalkozónak és azonnal választja a tételes adót. Ebben az esetben július – december hónapokra keletkezik tételesadó fizetési kötelezettsége. Ennek összege 6 hó x 50 000 = 300 000 forint.

Azokat a vállalkozókat, akiknek a bevétele (nem árbevétele) meghaladja a 18 millió forintot, vagy annak időarányos részét, a tételes adó mellett a többletösszeg után 40 százalék mértékű különadó-fizetési kötelezettség is terheli. A 18 millió forintot annyiszor 1,5 millió forinttal csökkenteni kell, amikor a vállalkozónak nem volt tételesadó fizetési kötelezettsége.

Tételezzük fel, hogy egy 2025. január 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó 2025. június 26-ától szeptember 30-áig betegállományban volt. Ezt megelőzően és ezt követően vállalkozóként tevékenykedett. Adóévi bevétele 16 500 000 forint.

 A különadót az adóévet követő év február 25. napjáig, vagy – ha az adóalanyiság év közben szűnik meg – az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell bevallani és megfizetni.

A kisadózó bevétele – a kivételektől eltekintve – az egyéni vállalkozó által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg.

A bevételek göngyölítésénél figyelni kell arra, hogy az egyéni vállalkozó bevétele nem a számla kiállításának napján és nem is a fizetési határidő napján keletkezik. A bevétel megszerzésének napját kell figyelni. Az általános forgalmi adó esetében az áfa szerinti teljesítési napot kell figyelni. A bevétel megszerzésének időpontja a bevétel megjelenési formájának (pl.: pénz, igénybe vett szolgáltatás, támogatás) függvényében változik.

A kisadózó vállalkozót saját jogviszonya tekintetében sem személyi jövedelemadó, sem szociális hozzájárulási adó, sem társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség nem terheli.