Az adóigazgatási eljárás 2025-től életbe lépő szabályai

Elfogadásra került az új adócsomag és még a parlament előtt van a 2025. évi költségvetést megalapozó törvény (T/10012), amely szintén tartalmaz adóváltozásokat. Utóbbi módosítja – többek között:

• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt,
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényt,
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényt.

Lényeges, hogy 2025. január 1-jétől hatályba lépő módosításokat a 2023. évi LIX. törvény és a 2023 évi LXXXIII. törvény is tartalmaz. Az adósaláta mellett szintén adóváltozásokat tartalmaz egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvény is. 

A módosítások alapvetően 2025. január 1-jén lépnek hatályba, ahol nem ez a helyzet, ott azt külön is jelöltük.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 

Az adószám törlése

A székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni a NAV-nak. Az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában. Vagyis a szándékbejelentés már nem lesz elég.
Ha a székhelyszolgáltatóként megjelölt személy nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését vonja vissza, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, székhelyszolgáltató bejelentéséről. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság a 246. § (1) bekezdés h) pontja szerint jár el, vagyis az adószám törlésre kerülhet.
Az adószám törlésre kerül, ha az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat (M lap) benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

A külföldi munkavállaló adóazonosító jele

Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a munkáltató is kérheti az állami adó- és vámhatóságtól.

Kapcsolódó

Szja-változások 2025-től

A közelmúltban elfogadott új adócsomagot követően már a parlament előtt van a a 2025. évi költségvetést megalapozó törvény is. Az alábbiakban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításait foglaljuk össze.

A soron kívüli adóbevallás

A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról - az általános forgalmi adó kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv. tv.-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, az (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetekben a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon - csoportos társasági adóalany megszűnése esetén kilencven napon - belül kell benyújtani. Jelen szabályozásban nem 90 nap, hanem 30 nap szerepel.

A pénzforgalmi számla nyitásának kötelezettsége

A belföldi jogi személynek, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek - ideértve az egyéni vállalkozót is - legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri. A változás annyi, hogy a külföldi vállalkozás fióktelepének is pénzforgalmi számlát kell nyitnia.

Kockázatelemzési eljárást követő intézkedések

A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság:

• adategyeztetési eljárást kezdeményez,
• támogató eljárást indít,
• az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy
• bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának

megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.

A szabály az adategyeztetési eljárással bővül. Az állami adó- és vámhatóság felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus felületen az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat, beleértve a másik adózó által nyújtott adatokat, az adózó rendelkezésére bocsátja."

Mulasztási bírság

Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó bevallási kötelezettségét nem teljesítette (08 nyomtatvány), az adóhatóság - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére. A határidő letelte után a kiszabandó mulasztási bírság összege 100 000 forint. Ha a mulasztás több foglalkoztatottat, társas vállalkozót érint, a mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak, társas vállalkozók számának és a bírság összegének szorzata.
Az adategyeztetési eljárással kapcsolatos kötelezettségét megszegő adózó 300 000 forint mulasztási bírsággal sújtandó. 

Üzletlezárás

Újra változnak az üzletlezárási szabályok. Nem lehet üzletlezárást alkalmazni, ha az adózó a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig a bírság mellett, az üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti. 
Az üzletlezárást kiváltó bírság összege a jogsértések miatt kiszabott mulasztási bírság

• tízszerese a tizenkét napra elrendelt üzletlezárás esetén,
• húszszorosa a harminc napra elrendelt üzletlezárás esetén.

TEÁOR 2025

Az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek által az állami adó és vámhatósághoz 2024. december 31. napjáig bejelentett azon főtevékenységeket azonosító TEÁOR és ÖVTJ kódokat az új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatók a hatályos TEÁOR és ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja. Azon adószámos magánszemélynek és cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetnek, aki vagy amely az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása (2025. január 1-jétől)

Elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás

Az eljárási szabályok kiegészülnek az az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatással (kamera). A NAV hivatalból elrendelheti, hogy az idézett személy személyes meghallgatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor, különösen akkor, ha a személyes meghallgatásra megjelölt hely a meghallgatást elrendelő adóhatóság illetékességi területén kívül esik. A meghallgatásra elkülönített hivatali helyiséget kell biztosítani. Az érintett személynek a személyes meghallgatásra megjelölt helyen kell megjelennie és a meghallgatás ideje alatt jelen lennie. Az érintett személy személyazonosságának igazolása az általa a személyazonosságának igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján kamera közvetítésével történő bemutatásával történik.

A jogkövetési vizsgálat

Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő 

• nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve 
• e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá 
• ellenőrizheti az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét.

Ebben az esetben a jogkövetési vizsgálat határideje hatvan nap.

A fellebbezési jog

A fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban - semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. A módosítás értelmében ez a szabály nem alkalmazható a belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési jogával kapcsolatos adó-visszatéríttetési eljárásokban.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII.
törvény módosítása (2025. január 1-jétől)

Kapcsolódó

Szociális hozzájárulási adó 2025

2025. január 1-jétől számos ponton változni fognak a szociális hozzájárulási adó szabályai, a módosítások elsősorban az adókedvezményeket érintik. Új szabállyal egészült ki a Szocho törvény a tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam utáni szocho fizetés terén is. Bővül a Magyarországon tb-támogatottan egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre és ismét emelkedni fog az egészségügyi szolgáltatási járulék.

A végrehajtási eljárás szünetelése

A végrehajtási eljárás több okból is szünetelhet. A szabályrendszer kiegészül azzal, hogy szünetel a végrehajtás, a bíróság által elrendelt halasztó hatály esetén annak tartama alatt.

Végrehajtás jövedelemre

Előfordulhat olyan eset, hogy a munkabérből le kell tiltani az adózó tartozását. A munkáltató a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül köteles értesíteni az adóhatóságot és az adóst 

• a havonta letiltható jövedelem összegéről,
• letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról. 

Amennyiben a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor ezt elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni.

Ha a letiltható jövedelem összegét befolyásoló körülményekről, illetve a letiltható jövedelem összegének a változásáról a munkáltató a letiltás teljes időtartama alatt, akkor szintén 15 napon belül kell tájékoztatni az adóhatóságot. A tájékoztatás elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével történik.

A késedelmi pótlék

A pénzkövetelés végrehajtása során az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel. Ennek mértéke viszont változik. Jelenleg a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A módosítás alapján a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lesz. Az új pótlékszámítási szabályt 2025. január l-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni. Első alkalommal a NAV 2025. április hónapban írja elő az új mértékkel a késedelmipótlékkötelezettséget a 2025. január-március hónapok vonatkozásában.