Adóváltozások 2025: áfa, helyi adók

Elfogadásra került az új adócsomag és még a parlament előtt van a 2025. évi költségvetést megalapozó törvény (T/I1002), amely szintén tartalmaz adóváltozásokat. Ez utóbbi módosítja – többek között – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt.

Megjegyzendő, hogy 2025. január 1-től hatályba lépő módosításokat a 2023. évi LIX. törvény és a 2023 évi LXXXIII. törvény is tartalmaz. Az adósaláta mellett szintén adóváltozásokat tartalmaz egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvény is. 

A módosítások alapvetően 2025. január 1-jén lépnek hatályba, ahol nem ez a helyzet, ott azt külön is jelöltük.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

Az uniós alanyi mentesség választásának lehetősége

Jelenleg az az adóalany jogosult alanyi adómentességet választani, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. Az adójogharmonizáció következtében 2025. január 1-től ez a szabály módosul. 2025. január 1-től az az adóalany lesz jogosult alanyi adómentességet választani, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye, ennek hiányában pedig lakóhelye belföldön van. A belföldön letelepedett adóalanyok más tagországban is választhatnak alanyi adómentességet, továbbá a belföldön nem letelepedett adóalanyok pedig Magyarországon is lehetnek alanyi adómentesek.
A letelepedéstől eltérő tagállamban az alanyi adómentességet az adóalanyok a székhelyük szerinti tagállamban választhatják. Ezen szándékukat a saját adóhatóságukhoz jelentik be az előírt adatok megadásával. Belföldi adóalanyok részére a Nemzeti Adó és Vámhivatal „EX” utótagot tartalmazó egyedi azonosítószámot állapít meg azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a Közösség más tagországában alanyi adómentes tevékenységet kívánnak folytatni, és ezt a NAV-nak bejelentették. Az egyedi azonosítószám érvényességét az állami adó- és vámhatóság tagállamonként állapítja meg. 

Az uniós és a magyar értékhatár

Az alanyi adómentességet választóknak 2025. január 1-től több értékhatárra is figyelniük kell. Megjelenik egy globális korlát, ami azt jelenti, hogy az adóalany göngyölített uniós árbevétele nem haladhatja meg a 100 000 eurót. 
Uniós árbevételnek számít az adóalany által a Közösség területén teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének 188. § (3) bekezdéssel összhangban számított, adó nélküli összege.
Mindemellett a vállalkozás göngyölített tagállami árbevétele nem haladhatja meg az érintett tagállam által alkalmazott adómentességi értékhatárt. Az egyes tagországokban eltérőek azok az összegek, amelyeken belül élni lehet az alanyi adómentességgel. Magyarország esetében ez jelenleg is 12 000 000 forint.

Az áfa levonása

Változnak az alanyi adómenteseket érintő áfalevonási szabályok is. Az adóalany nem jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására, ha az előzetesen felszámított adó alapjául szolgáló, beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye a Közösség olyan, másik tagállama, amelyben az  adóalany nem választott a adómentességet.

Adó alapjának utólagos csökkenése

Az adó alapjának utólagos csökkentése akkor is végrehajtható, ha az ügylet teljesítését nyugta tanúsította, és a jogosultnak ellenértéket térítenek vissza. Ennek feltétele, hogy a kötelezett a nyugta adattartalmának módosításáról gondoskodjon.

Kapcsolódó

Táppénz szabályok változása 2025-ben

A táppénz, gyermekápolási táppénz és 2023-ban módosult szabályai 2025-ben is hatályban maradnak. A táppénz egy naptári napra járó összege ugyanakkor az új minimálbérhez igazodóan már magasabb összeg lesz és a gyermekek otthongondozási díjának havonkénti összege is a minimálbér új összegéhez fog igazodni.

A fordított áfa

A fordított adózással kapcsolatos szabályokat az Áfa törvény 142. §-a tartalmazza. A fordított adó alá eső ügyletek kiegészítésre kerülnek. Az áfát a vevő fizeti, ha adóalany-kereskedő részére gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli értékesítése történik.

Új lakások 5 százalékos áfája

Az újépítésű lakások áfájának 5 százalékos szabálya 2026. december 31-ig meghosszabbításra kerül. A törvény átmeneti szabályai alapján a 2026. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni 2027. január 1. és 2030. december 31. között akkor is, ha 

• az építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2026. december 31. napjáig véglegessé vált, 
• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet 2024. szeptember 30. napjáig bejelentették, 
• a magyar építészetről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentést 2026. december 31. napjáig tudomásul vették.

A nyugta adattartalma (változás: 2025. július 01.)

Kibővítésre kerül a nyugta adattartalma. Az z e-nyugtának nem minősülő nyugta esetében feltüntetendő adatok:

• a nyugta kibocsátásának kelte,
• a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,
• a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe,
• a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Az e-nyugta esetében az előbbieken túl fel kell tüntetni:

• az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
• az alkalmazott adómértéknek megfelelő adótartalmat (21,26%, 15,25%, 4,76%, 0%),
• adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
• a „különbözet szerinti adózás esetén utalni kell arra, hogy használt cikkről, műalkotásról, gyűjteménydarabról vagy régiség értékesítése történik.

A nyugtával egy tekintet alá eső okirat

A nyugtával egy tekintet alá esik minden más, a nyugtától eltérő okirat is, amely tartalmazza a szükséges adatokat és kétséget kizáróan az adott nyugtára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. nyugtával egy tekintet alá eső okiratnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

• az okirat kibocsátásának kelte;
• az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
• hivatkozás arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
• a nyugta adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetve annak számszerű hatása, ha ilyen van.

A nyugta adatszolgáltatás (változás: 2025. július 01.)

Az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni. Kivételt képez a pénztárgéppel és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtákat és nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat, mert ezek esetében azonnali adatszolgáltatást kell teljesíteni.
Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni. Az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni.

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása

2025. január 1-től kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lenne az adóalany. A platformüzemeltető a platformon keresztül megvalósuló eladások tekintetében „kvázi” értékesítővé válna. Ugyanakkor amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tenne eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő lenne kötelezett.

Kapcsolódó

Az adóigazgatási eljárás 2025-től életbe lépő szabályai

A közelmúltban elfogadott új adócsomagot követően már a parlament előtt van a 2025. évi költségvetési törvény is. Az alábbiakban az adóigazgatási eljárással összefüggő jogszabályok módosításait és változásait foglaljuk össze.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása (változás: 2025. január 01.)

A Gjt. két adónemet szabályozó törvény és mindkét szabályozás változik. A módosítás kapcsán mind a gépjárműadó, mind a cégautóadó tekintetében bevezetésre kerül egy inflációs valorizálás, amelynek következtében az adótételek évről-évre emelkedni fognak. Az új cégautóadó tételek az alábbiak:

Az új adómértékeket – mindkét adó esetében - adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.

Változnak a mentességi szabályok is. 

2025. január l. előtt 5P, illetve 5N környezetvédelmi osztályjelzéssel forgalomba helyezett, vagy hatósági nyilvántartásba bejegyzett gépjármű 2026. december 31-ig mentes a gépjármű adó alól, illetve nem tartozik a cégautó adó hatálya alá.
Módosításra került a környezetkímélő gépkocsi fogalma. Az új rendelkezés szerint környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2024. szeptember 1-én hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, valamint a környezetkímélő motorkerékpár.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása (változás: 2025. január 01.)

TEÁOR 25

A 2024. évi LVI. törvény rendelkezései alapján az önkormányzatoknak is a TEÁOR 2008-as tevékenységi besorolás helyett a TEÁOR 25 tevékenységi besorolásokat kell figyelembe venniük.

Értelmező rendelkezések

Módosításra került a Htv. értelmező rendelkezéseiben a vagyoni értékű jog. A változás lényege, hogy a vagyoni értékű jog fogalmába bekerült az építményi jog.

Újra változott a telephely fogalma. 

Telephelynek minősül a légi személyszállítást végző vállalkozó esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak. Nem Magyarországon telephelye annak a külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december hó 7. napján aláírásra megnyitott Egyezménynek.

Az építményadó

Kibővítésre kerül azon ingatlanok köre, amelyek mentesek az építményadó alól. A mentességi körbe bekerültek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény szerint műemléknek minősülő ingatlanok. A mentesség az ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben érvényesíthető. Mentességet kapnak az építményadó alól azok az építmények is, amelyek ugyan nem mezőgazdasági célúként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban, de igazolható módon arra használják. Az igazolást az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv adhatja ki. Állattartásra, növénytermesztésre szolgáló és használt építmény és az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó - ilyenként használt - tároló építmények mentesíthetők az adó alól.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása (változás: 2025. január 01.)

Kiegészítésre került az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény. A módosító törvény meghatározza, hogy a nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatásként a pénztártag részére 2025. december 31-ig milyen lakáscéllal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújthat (pl. hiteltörlesztés, lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés stb.). A Kincstár jogosult ellenőrizni, hogy a (6) bekezdés szerinti számla, illetve vállalkozási szerződés jogszabályban
rögzített más támogatásra nem kerül felhasználásra, ezért a nyugdíjpénztár a Kincstár megkeresésére, kérésére a Kincstárnak a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít. A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.