INGYENES BÖNGÉSZÉS
Jelszóaktiválás előfizetőknek |
Ez a tartalom 63 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-12-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Adóváltozások 2025
« Vissza |
2024-12-01
Az Szja tv. módosításai alapvetően 2025. január 1-jén lépnek hatályba, ahol nem ez a helyzet, ott azt külön is jelöltük.
Az Szja tv. 2. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. 2024. szeptember 1-jétől változtak az illetőségi szabályok, 2025. január 1-jétől pedig pontosításra kerül a kamatjövedelem szerzésének helyére vonatkozó szabály.
Az Szja tv. 3. § 4. pontja i) alpontja a kamat adóztatási helyéről rendelkezik. Az szja tv. 3. § 24. pontja a kamatot úgy definiálja, hogy a kamat az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).
Ez a definíció és az Szja tv. 65.§-ában foglalt kamatjövedelmek nem minden esetben fedik egymást. A törvénymódosítás a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezést kiegészíti a kamatjövedelemmel, ezáltal a kamatjövedelmek esetében is egyértelművé válik, hogy az adott jövedelem hol kerül megadóztatásra.
Megjegyzendő, hogy az érintett országok közötti kettős adóztatást kizáró egyezmények szabályait is figyelembe kell venni.
A módosítás alapján amennyiben Magyarország és az érintett másik ország között nincs egyezmény, akkor:
A gyakorlatban jogértelmezési kérdéseket vetett fel az adókötelezettség megállapításakor az igénybevett szolgáltatások – mint magánszemély által megszerezhető bevételek – szerzési időpontjának meghatározása. 2024. január 1-től egyszerűsödött ez a szabály a vásárolt szolgáltatásokra vonatkozón, ugyanakkor a bevétel szerzési időpontjának meghatározása továbbra is értelmezési kérdés maradt a saját szolgáltatások esetében.
A közelmúltban elfogadott új adócsomagot követően már a parlament előtt van a 2025. évi költségvetést megalapozó törvény is. Az alábbiakban az áfa és a helyi adók változásait foglaljuk össze.
Az Szja tv. 7. § (1) – (1f) bekezdései rendelkeznek arról, hogy melye azok a bevételek, amelyeket a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. Az adóalapba nem tartozó bevételek kiegészítésre kerültek a 7 (1) bekezdés zs) ponttal, amely szellemi apportról rendelkezik. Ennek értelmében a jövedelemszámításnál nem kell figyelembe venni szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél.
Abban az esetben, ha a szellemi apporttal megszerzett üzletrész értékesítésre kerül, akkor az üzletrész(értékpapír) szerzési értékének a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadást lehet figyelembe venni.
A módosítás szerint a magánszemélynek sérelemdíj jogcímen kifizetett összeg a jövőben kizárólag akkor kezelhető adómentes kifizetésként, ha annak összegét bíróság állapította meg, peres eljárás keretében.
Nem minősülhet adómentesnek a sérelemdíj jogcímen teljesített kifizetés, ha arról a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg.
A 25. életévét be nem töltött magánszemély az összevont adóalapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény maximális összege jogosultsági hónaponként a KSH által az adóévet megelőző év július 1. napjára közzétett bruttó átlagkereset. A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.
A táppénz, gyermekápolási táppénz és 2023-ban módosult szabályai 2025-ben is hatályban maradnak. A táppénz egy naptári napra járó összege ugyanakkor az új minimálbérhez igazodóan már magasabb összeg lesz és a gyermekek otthongondozási díjának havonkénti összege is a minimálbér új összegéhez fog igazodni.
Az első házasok kedvezményét abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a házasulók közül legalább az egyik félnek ez az első házassága. Életkori határ nincs. A kedvezményre jogosultak körében módosítás történt. A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.
A családi kedvezmény mértékében változások lesznek, azonban a módosítások két időpontban fognak hatályba lépni. Emelkedni a fog a családi kedvezmény és a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartottak után igénybe vehető kedvezmény.
Családi kedvezmény - 2025-2026 (Ft/hó/fő) | |||
Eltartottak száma | 2025.01.01. | 2025.07.01. | 2025.07.01. |
Egy eltartott | 66 670 | 100 000 | 133 340 |
Két eltartott | 133 330 | 200 000 | 266 660 |
Három és minden további eltartott | 220 000 | 330 000 | 440 000 |
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott | 66 670 | 100 000 | 133 340 |
Béren kívüli juttatásnak fog minősülni a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti célokra, valamint 2025. évben lakásfelújításra felhasználható összeg, amennyiben nem haladja meg a 450 000 forint éves rekreációs keretösszeget. Lakásfelújításra 2025. év január l-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százaléka fordítható.
A béren kívüli juttatások köre kiegészül még az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeggel. Ennek mértéke évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Egyéb esetben időarányosan számítandó.
Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának a lakhatási támogatás címén kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott, évi 1 millió 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Egyéb esetben ez az összeg időarányosan számítandó.
A béren kívüli juttatások változása alapján módosításra került az Szja tv. 70. §-a is, amely az egyes meghatározott juttatásokat tartalmazza. Egyes meghatározott juttatásnak minősül:
a) a SZÉP-kártya juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része;
b) az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladó része;
e) lakhatási juttatásnak a lakáscélú keretösszeget meghaladó része;
d) szakszervezti üdülőben nyújtott juttatásnak a minimálbért meghaladó része;
e) a szövetkezeti közösségi alapból történő juttatásnak minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó része.
Az egyéni vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ kódok) 2024. március 1-jétől változtak. A módosításokat és a 2025. január 1-jétől hatályba lépő újabb változásokat már csak azért is figyelembe kell venni, mert azok az átalányadózó egyéni vállalkozók, akik A 80 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítják meg a jövedelmüket, 2025., január 1-jétől a jelenlegi TESZOR kódok helyett az ÖVTJ kódok alapján tudják majd beazonosítani az érintett tevékenységet.
A módosítás az ÖVTJ kódok bevezetésével egyértelműsíti, hogy az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozóra továbbra is a 90 százalékos költséghányad alkalmazása az irányadó, de a vendéglátói tevékenység kivételével (ÖVTJ’24 561001-5630007), mivel ez utóbbi tevékenységre a 80 százalékos költséghányad lesz alkalmazható. Nézzünk néhány példát:
További változás, hogy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm.rendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység kikerült a 90 százalékot költséghányadot figyelembe vehetők köréből.
Kihirdetésre került a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 14/2024. (XI. 28.) MK rendelete az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet és a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet módosításáról. Ez a rendelet 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A statisztikai számjel első 1–8. számjegye a törzsszám a szervezetek egyedi azonosítója, amely megegyezik az adószám első nyolc számjegyével. 9–12. számjegy a főtevékenység szakágazati kódja, amelyet mindig az aktuális – TEÁOR’25. -, hatályban lévő TEÁOR szerint kell meghatározni.
A rövid távú (90 napon belüli) lakáskiadással foglalkozó magánszemélyek tételes átalányadózást is választhatnak. Ennek feltételei azonban módosításra kerültek.
A magánszálláshely-szolgáltatásra használt saját tulajdonú, vagy haszonélvezetben lévő ingatlanok száma nem haladhatja meg a hármat.
A tételes adó mértékét befolyásolja, hogy az érintett településen a vendégéjszakák száma meghaladja vagy nem haladja meg a 2 millió vendégéjszakát. A NAV a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.
Amennyiben a tárgyévet megelőző második évben az adott településen a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, akkor a tételes adó mértéke lakószobánként 150 000 forint/év. Egyéb esetben 38 400 forint/év.
A bejelentésnek tartalmaznia kell: a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységeket a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve.
Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett főtevékenységeket azonosító tevékenységi köröket, amelyek a TEÁOR’08 és az új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja. Azon egyéni vállalkozónak, aki az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25 kód szerinti egyéb tevékenységet.”
Három részből álló összefoglalónk következő részében az adóigazgatási eljárás 2025-ös változásait foglaljuk össze.