|
INGYENES BÖNGÉSZÉS
Jelszóaktiválás előfizetőknek |
Ez a tartalom 10 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
| « Vissza |
2026-01-08
Az adózási és tb szabályok 2025–2026-os változásai több adónemet és eljárási területet érintenek egyszerre, ami a jogalkalmazás szintjén összetett értelmezési feladatot jelent a vállalkozások, a könyvelők és a bérszámfejtők számára.
Az „Adó/TB 2025–2026 – Új szabályok, változások, bevallások gyakorlati példákkal” című különszámunk célja, hogy áttekinthető módon foglalja össze a hatályos szabályozást, valamint iránymutatást adjon azok alkalmazásához a mindennapi adózási gyakorlatban. A kiadvány a módosítások gyakorlati jelentőségét és alkalmazási pontjait az adóeljárási, járulékfizetési és foglalkoztatási összefüggések mentén értelmezi.
A 2025–2026-os adó- és tb-változásokat egy önálló, részletes szakmai kiadványban is összefoglaltuk, amely az egyes adónemekhez kapcsolódó módosításokat bevallási és alkalmazási szempontból dolgozza fel.
Az alábbi táblázatban a legfontosabb aktualitásokat mutatjuk be:
| Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) | Kezelt vagyon fogalmának bővítése; egyszerűsített végelszámolás felelősségi szabályai; bejelentési és adatszolgáltatási határidők módosulása; biometrikus aláírás; automatikus fizetési könnyítések; mulasztási bírság szabályai | adóeljárás, határidők, szankciók |
| Adóigazgatási rendtartás (Air.) | Jogutódlás vizsgálata; ellenőrzési határidők meghosszabbítása; elektronikus jegyzőkönyv; távmeghallgatás; automatikus döntéshozatal | ellenőrzési eljárások, jogorvoslat |
| Adóhatósági végrehajtás (Avt.) | Elektronikus jegyzőkönyv a végrehajtásban; önkéntes befizetések elszámolása EFER-en | végrehajtási eljárások |
| Személyi jövedelemadó (Szja) | Családi kedvezmény emelése; CSED, GYED, örökbefogadói díj adómentessége; három- és kétgyermekes anyák kedvezménye; adóelőleg-nyilatkozatok | magánszemélyek adózása, bérszámfejtés |
| Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) | Alkalmazási feltételek módosulása | speciális adózási forma |
| Társasági adó (Tao) | Kedvezmények, elszámolási szabályok, adóalap-módosító tételek | vállalkozások nyereségadózása |
| Kisvállalati adó (Kiva) | Adóalap-meghatározás és fizetési kötelezettség változásai | kkv-k adózása |
| Általános forgalmi adó (Áfa) | Bevallási és elszámolási szabályok; adminisztrációs változások | áfa-kezelés |
| Gépjárműadó | Adóalap, mentességek, fizetési kötelezettség | járművekhez kapcsolódó adók |
| Regisztrációs adó | Adókötelezettség és mentességi szabályok | járműimport |
| Helyi iparűzési adó (HIPA) | Mentességek, speciális adóalap-meghatározás | önkormányzati adózás |
| Helyi adók – egyebek | Építményadó, telekadó, kedvezmények | ingatlanhoz kapcsolódó adók |
| Illeték | Illetékkötelezettségek módosulása | vagyonszerzés |
| Reklámadó | Fizetési kötelezettség visszatérése | speciális ágazati adó |
| Jövedéki adó (Jöt.) | Termékek adóztatásának változásai | jövedéki termékek |
| Vám (Vtv.) | Uniós vámjog végrehajtásának módosításai | import, export |
| Szociális hozzájárulási adó (szocho) | Kedvezmények, minimumalap szabályai | munkáltatói közterhek |
| Társadalombiztosítás (Tbj.) | Biztosítotti jogviszonyok, járulékalap, ellátások | tb-jogviszony |
| Minimálbér és garantált bérminimum | Összegek és alkalmazási szabályok | bérszámfejtés |
| Egyszerűsített foglalkoztatás | Bejelentési és korlátozási szabályok | alkalmi munkavégzés |
2026. július 1-től mulasztási bírság az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén is kiszabható, mértéke 10 millió Ft. Mindemellett a bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén 5 millió Ft. (Art.: 227/B. §)
A foglalkoztatónak nem minősülő, biztosított egyéni vállalkozók járulékbevallási és járulékfizetési kötelezettségüket – az alkalmazott adózási módtól függetlenül – negyedévente teljesítik. A járulékbevallást a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell benyújtani, a bevallásban a tárgyhónapokra vonatkozó adatokat havi bontásban kell feltüntetni, és a járulékfizetést is eddig az időpontig kell teljesíteni.
Az adózó 2026. január 1-től önellenőrzés helyett adókötelezettség csökkentése iránti kérelmet nyújthat be, ha álláspontja szerint az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, uniós jogba ütközik, illetve ha az adókötelezettséget megállapító önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik.
Az adózó áfa adónemben nem nyújthat be önellenőrzést olyan, már elévült adómegállapítási időszakra, amelynek módosítása más adózó áfa-kötelezettségét is érintené.
Adózók a NAV Ügyfélportálon kivonatot igényelhetnek az adatbázisban szereplés tényéről. Ez hiteles okiratnak minősül üzleti partnerek és hitelintézetek felé.
A NAV elektronikus felületein és mobilalkalmazásán keresztül a természetes személyek számára elérhetővé válnak az aktuális egészségbiztosítási adatok, a társadalombiztosítási egyéni számla információi, valamint az európai egészségbiztosítási kártyához kapcsolódó lekérdezések és egyes, egészségbiztosítással összefüggő eljárások kezdeményezése.
A 2025. évi LXXXIV. tv. alapján a törvényi változás szerint ez a külön bejelentési kötelezettség megszűnik, és a biztosítotti bejelentést az állami adó- és vámhatóság fogja az egyéni vállalkozó által egyébként bejelentett adatok alapján hivatalból teljesíteni. Az állami adó- és vámhatóság a Tbj. 4. § 2.1. pontja szerinti egyéni vállalkozó helyett hivatalból teljesíti az egyéni vállalkozóra e minőségében vonatkozó biztosítotti bejelentést az 1. pont szerinti bejelentés, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásának adatai alapján. A NAV-hoz történő bejelentkezéskor az egyéni vállalkozónak az adóazonosító jele mellett a TAJ számát is be kell jelentenie.
Különszámunkban az Adóeljárási szabályok változásai (Art.) témában az alábbiakról is olvashat még:
Az adóigazgatási rendtartás szabályai 2026-tól elsősorban az ellenőrzési eljárások lefolytatásához kapcsolódó pontosításokkal módosulnak. A változások érintik az ellenőrzési határidőket, különösen összetettebb ügyletek és jogutódlással érintett esetek során, valamint bővülnek az elektronikus eljárás eszközei, így az elektronikus jegyzőkönyv-felvétel és a távmeghallgatás alkalmazásának lehetőségei.
Különszámunkban az Adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) módosításai témában az alábbiakról is olvashat még:
Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke két lépcsőben duplázódik meg. 2026. január 1-jétől az összevont adóalap kedvezményezett eltartottanként egy eltartott esetén 133 340 forinttal, két eltartott esetén 266 660 forinttal, három és minden további eltartott esetén 440 000 forinttal csökkenthető.
| Kedvezmény mértéke (kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként) | |||
| 2025.06.30-ig | 2025.07.01-től | 2026.01.01-től | |
| egy eltartott esetén | |||
| kedvezmény mértéke | 66 670 Ft | 100 000 Ft | 100 000 Ft |
| adóban kifejezve | 10 000 Ft | 15 000 Ft | 20 000 Ft |
| két eltartott esetén | |||
| kedvezmény mértéke | 133 330 Ft | 200 000 Ft | 200 000 Ft |
| adóban kifejezve | 20 000 Ft | 30 000 Ft | 40 000 Ft |
| három és minden további eltartott esetén | |||
| kedvezmény mértéke | 220 000 Ft | 220 000 Ft | 440 000 Ft |
| adóban kifejezve | 33 000 Ft | 33 000 Ft | 66 000 Ft |
Ennek a mértéke is két lépcsőben emelkedik.
| Tartósan beteg és súlyos an fogyatékos gyermek után igénybe vehető többlet kedvezmény ( kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként) | |||
| 2025.06.30-ig | 2025.06.30-ig | 2025.06.30-ig | |
| többletkedvezmény mértéke | 66 670 Ft | 100 000 Ft | 133 340 Ft |
| adóban kifejezve | 10 000 Ft | 15 000 Ft | 20 000 Ft |
A 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák a kedvezményt első alkalommal 2026-tól érvényesíthetik a 2025. december 31. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmeik után. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kedvezmény a 2025. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelmekre alkalmazható.
2026-tól a három, illetve a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat tehető, így a magánszemélynek a nyilatkozatot nem kell évente megismételnie, csak az adatváltozást kell bejelentenie. Átmeneti szabályként a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére 2025-ben tett adóelőleg-nyilatkozatot is folytatólagosnak kell tekinteni.
2026-tól a családi kedvezményre jogosult anya a családi kedvezmény érvényesítésére tett adóelőleg-nyilatkozatában egyidejűleg nyilatkozhat a több gyermeket nevelő anyák kedvezményének igénybevételéről is.
Megszűnik a kedvezmény érvényesítését korlátozó jövedelemhatár. Megszűnik a gyermekek születési idejétől függő korlátozás is, 2026. január 1-jétől minden 30 év alatti anya a gyermek születésének időpontjától függetlenül (és jövedelemkorlát nélkül) élvezhet adómentességet. A jogosultsági kör bővítésével a kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a családi kedvezményre való jogosultság – például a várandósság 91. napjának elérésével vagy örökbefogadással – a 30. életév betöltését követően nyílik meg, feltéve hogy az anya az adóévet megelőző év december 31-ét követően töltötte be a 30. életévét. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke, magzata után családi kedvezményre jogosult, és a kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjában érvényesíthető, amely évben az anya betölti a 30. életévét. Ha például a kedvezményt érvényesítő anya a 30. életévét 2026-ban tölti be, utoljára 2026. december hónapra veheti igénybe a kedvezményt.
2026. január 1-jétől:
A Szocho tv. új szabálya alapján a többgyermekes anyák mentességét érvényesítő nyugdíjas magánszemélyt szocho-fizetési kötelezettség terheli a kedvezmény alapját képező jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, ha a jövedelmek ugyanazon kifizetőtől származnak, vagy nem kifizetőtől származnak, illetve a kifizetőt adóelőleg-levonási kötelezettség nem terheli. Kapcsolódó szja-szabályként ilyen esetben bevallási kötelezettség is keletkezik, amennyiben az érintett jövedelmek alapjául szolgáló tárgyévi bevételek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.
Családi pótléknak a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlék minősül. A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiak ban együtt: családi pótlék) nyújt. A családi pótlék adómentes.
Az éves átlagkereset a gyermekek számától függő kedvezményt érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek bevallási kötelezettségének megállapításánál irányadó értékhatár. Az éves átlagkereset a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese, amely a KSH adatai alapján 693 700 Ft/hó, éves szinten 8 324 400 Ft.
A 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik:
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek esetén az adóévi jövedelem az adott évben elért ügyleti nyereség vagy veszteség alapján kerül megállapításra, azaz a tárgyévi bevételek és a kriptoeszközök megszerzésére, tartására, valamint az ügyletekhez kapcsolódó igazolt kiadások együttes elszámolásával. A szabályozás sajátossága, hogy konkrét megszerzésre fordított érték nem különíthető el, ezért a több évre visszanyúló vásárlások költsége önállóan nem érvényesíthető. 2026-tól megszűnik a kriptoügyletek vonatkozásában az adókiegyenlítésre irányadó kétéves korlát: a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletei tekintetében elért veszteségét (bevallásban feltüntetett, megfizetett adóként) időbeli korlát nélkül érvényesítheti az éves adóbevallásában. Az adókiegyenlítés elszámolásához nyilvántartás vezetése szükséges, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összeg. Ez utóbbi összeget az adókiegyenlítést érvényesítő magánszemélynek a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetnie. Az új szabály már a 2025. adóévről szóló bevallásban is alkalmazható.
Adómentessé válik a pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedéséből származó bevétel akkor is, ha a pénzügyi intézmény a tartozást halálesetre vagy rokkantságra tekintettel, egyedi méltányosság alapján engedi el. Adómentessé válik a pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedéséből származó bevétel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a Szja tv. 1. számú melléklet 7. 21. pontja alapján kerül sor.
A béren kívüli juttatások köre kiegészül a rendvédelmi lakhatási támogatással, amelyet a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv nyújthat a foglalkoztatott magánszemély részére lakás bérleti díjának megfizetéséhez. Lakáscélú hitel törlesztésére nem használható, ugyanakkor alkalmazni kell rá a lakhatási támogatás szabályait, így (havi 150 000 Ft/hó), azaz évi 1 800 000 Ft-os keretösszeget is.
Otthontámogatás címén nyújtható juttatás a közfeladatok ellátása és közszolgáltatások nyújtása terén foglalkoztatottak részére, lakáscélú hitel díjának megfizetéséhez vagy a önerő teljesítéséhez. A juttatás nem minősül béren kívüli juttatásnak, ugyanakkor a közterheket a béren kívüli juttatásokra irányadó szabályok szerint kell megfizetni, így a juttatót 15% szja és 13% szocho terheli.
Adómentes a pedagógus továbbképzés más személy által viselt költsége, vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást). Átmeneti szabály: már a 2024. december 31-ét követően adott juttatásokra is alkalmazható.
Adómentes a Magyarországon nyilvántartásba vett sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére fizetett napidíj összege. A Sport tv. 18/A. §-a alapján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nemzetközi sportszervezetként elismert külföldi szervezet jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége minősül.
Az adózó a különböző típusú járművek esetében eltérő költségelszámolási módot alkalmazhat. A választás járműtípusonként egységesen, a teljes adóévre vonatkozik.
Különszámunkban az Szja változásai témában az alábbiakról is olvashat még:
2026. január 1-jétől a CISAF keretrendszerhez kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény választható a tiszta technológiák gyártási kapacitását biztosító beruházások esetében. A kedvezmény a meghatározott végtermékekhez és kritikus nyersanyagokhoz kapcsolódó gyártási kapacitások létrehozására irányuló beruházásoknál vehető igénybe, az átmeneti fejlesztési adókedvezmény feltételeihez igazodva, regionális támogatási korlátok mellett.
A Tao tv. új adókedvezményt vezet be a környezetvédelmi célú beruházások és felújítások támogatására, különösen a környezeti károk felszámolása, az élőhelyek rehabilitációja és a biológiai sokféleség védelme érdekében. Az adókedvezmény legalább 100 millió forint jelenértékű beruházás esetén, legfeljebb hat adóévben vehető igénybe, mértéke pedig az elszámolható költségekhez igazodik, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A negyedéves társasági adóelőleg-fizetéshez kapcsolódó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. Azok az adózók, akiknek a 2025. évi adója 5 és 20 millió forint közé esik, 2026. júliustól térhetnek át havi adóelőleg-fizetésről negyedéves gyakoriságra. A változást a Tao. tv. 26. § tartalmazza.
Különszámunkban a Tao változásai témában az alábbiakról is olvashat még:
A KIVA alanyiságának belépési feltételei bővülnek: a létszámhatár 100 főre, a bevételi és mérlegfőösszeg értékhatára 6 milliárd forintra emelkedik. A megszűnési értékhatárok ezzel összhangban 2026. január 1-jétől 12 milliárd forintra, illetve 200 főre nőnek.
2026. január 1-jétől megszűnik a társas vállalkozók esetében alkalmazott 112,5%-os szorzó, amely a minimálisan fizetendő szocho alapját határozta meg. Ezzel összhangban a KIVA alapjában személyi jellegű kifizetésként a garantált bérminimum 100%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.
Különszámunkban a KIVA változásai témában az alábbiakról is olvashat még:
Az alanyi adómentesség értékhatára szakaszosan emelkedik: 2026-tól 20 millió forintra, 2027-től 22 millió forintra, 2028-tól pedig 24 millió forintra. Az egyes években az alanyi adómentesség akkor választható, ha az adóalany belföldi, ellenérték fejében teljesített ügyleteinek összege sem az előző évben ténylegesen, sem a tárgyévben ténylegesen vagy észszerűen várhatóan nem haladja meg az adott évre irányadó értékhatárt.
2026-tól az áfabevallás M lapján a ténylegesen levonásba helyezett áfát is fel kell tüntetni, adómérték és – arányosítás esetén – levonási arány szerinti bontásban. Az új adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal a 2026. júliusi (havi), a 2026. III. negyedéves (negyedéves), illetve a 2026. évi (éves) áfabevallásokban kell teljesíteni.
Bővül az online számlaadat-szolgáltatás adattartalma: ha a jogutód a jogelőd által teljesített ügylethez kapcsolódó számlát vagy módosító számlát bocsát ki, az adatszolgáltatásban a jogelőd adószámát is fel kell tüntetni.
Az utazásszervezési szolgáltatások számlázási szabályai egyszerűsödnek: a számlán nem kell feltüntetni az adó alapját és az áthárított áfa összegét. Kivételt jelent, ha a szolgáltatást nem utazásszervezőként eljáró adóalany veszi igénybe és erről nyilatkozik.
A háziasított szarvasmarha és a kapcsolódó belsőség értékesítése a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerül át.
| 2026 | A | B | C | D |
| 1 | Teljesítmény (KW) | „0”-„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „6”-„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „5”; „14-15” környezetvédelmi osztály jelzések esetén |
| 2 | 0-50 | 38 500 Ft | 20 000 Ft | 17 500 Ft |
| 3 | 51-90 | 51 000 Ft | 25 000 Ft | 20 000 Ft |
| 4 | 91-120 | 76 000 Ft | 51 000 Ft | 25 000 Ft |
| 5 | 120 felett | 101 000 Ft | 76 000 Ft | 51 000 Ft |
Különszámunkban az Áfa változásai témában az alábbiakról is olvashat még:
Nem tartozik a Gjt. hatálya alá a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, annak pótkocsija, ugyanakkor a mezőgazdasági vontató pótkocsija ezt megelőzően tárgya volt a gépjárműadónak. A 2026. január 1-jétől hatályos módosítással a kifejezetten mezőgazdasági termények szállítására használt mezőgazdasági vontató pótkocsijára sem terjed ki a Gjt. hatálya. 2026. január 1-jétől a vasúti és közúti személyszállítási tevékenységet egyaránt végző adóalany számára is elérhetővé válik az autóbuszok utáni gépjárműadó-mentesség.
Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében mentesítheti a HIPA alól a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végző vállalkozót, amennyiben annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja nem haladja meg a 40 millió forintot.
Különszámunkban az HIPA változásai témában az alábbiakról is olvashat még:
A helyi rendeletek a mentességek és kedvezmények feltételeként előírhatják a lakcímnyilvántartás szerinti lakóhelyet vagy tartózkodási helyet, illetve ennek hiányában az életvitelszerű ottlakás igazolását, például közüzemi számlával.
A helyi adók alanyának meghatározása kiegészül: a vagyoni értékű jogok körébe bekerül a lízingbevevői jog és a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog. Ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lízingbevevői jog jogosultja – a bejegyzést követő évtől – az építményadó és a magánszemély kommunális adója alanyává válik, nem a tulajdonos.
Különszámunkban Helyi adók témában az alábbiakról is olvashat még:
A lakásvásárlás illetékalapjának megállapításakor a vásárlást megelőző öt éven belül eladott lakás forgalmi értéke is figyelembe vehető, és több eladás esetén a vagyonszerző a számára legkedvezőbb értéket választhatja.
Ajándékozási illeték alóli mentesség illeti meg a tagi kölcsön elengedését, ha az a társaság végelszámolása során történik, és az eljárás a cég törlésével zárul. Ebben az esetben az adóhatóság az illetéket megállapítja, de annak megfizetését felfüggeszti, majd a cég törlését követően az illetéktartozást hivatalból törli.
Az építési telek illetékmentességéhez előírt, négy éven belüli lakóház-építés igazolható az építésügyi hatóság használatbavételt tudomásul vevő értesítésével is, amely a beépítési kötelezettség teljesítését igazolja.
A lízingcégek továbbra is kedvezményes, 2–3%-os visszterhes vagyonátruházási illetéket alkalmazhatnak, ha az ingatlant két éven belül zárt végű pénzügyi lízingbe adják. A szabályozás pontosítása az ingatlan-nyilvántartási változásokhoz igazodik: a kedvezmény feltételeként a lízingbevevői jog bejegyzése szolgál igazolásul, érdemi tartalmi változás nélkül.
Különszámunkban Illeték témában az alábbiakról is olvashat még:
A reklámadó jelenleg hatályos, 0%-os adómértékének (moratórium) alkalmazása 2026. június 30-ig tart. Ezt követően megszűnik a felfüggesztés, és visszaáll az adófizetési kötelezettség a törvényi 7,5%-os mértékkel.
A kereskedelmi gázolaj után igénybe vehető adó-visszatérítés mértéke literenként 17 forintról 20 forintra emelkedik a 7,5 tonna feletti járművek és autóbuszok esetében.
A jogalkotó döntése értelmében a benzin, gázolaj és petróleum esetében az automatikus adóemelést elhalasztják. Az inflációkövető emelés nem 2026. január 1-jén, hanem csak 2026. július 1-jétől lép életbe.
Különszámunkban Reklámadó témában az alábbiakról is olvashat még:
Saját jogú nyugdíjas, anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély esetében 2026-tól szocho-fizetési kötelezettség keletkezik, ha a kedvezmény alapját képező tárgyévi jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. A szocho megfizetésére főszabály szerint a kifizető kötelezett, de önfoglalkoztatók, illetve nem adóelőleg-köteles jövedelmek esetén a magánszemély teljesíti az adókötelezettséget.
A jogviszony teljes időtartama alatt havi szocho-fizetési kötelezettség keletkezik. Az adó alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30%-a.
Módosul a minimum szocho-alap számítása az egyéni és társas vállalkozóknál: a részleges hónapokra alkalmazott szabályból kikerül a 112,5%-os szorzó. Ennek eredményeként az érintett napokra a minimálbér harmincad része képezi az adóalap alsó határát.
2026-tól az egyéni vállalkozók – az alkalmazott adózási módtól függetlenül – a szociális hozzájárulási adóról negyedévente nyújtanak be bevallást, havi bontásban. A bevallást és a fizetést egységesen a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni.
Különszámunkban Szocho változások témában az alábbiakról is olvashat még:
A módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal bővíti azon ellátások körét, amelyek folyósításának időtartama a járulékfizetési kötelezettséget érinti. Társas vállalkozó esetében ezen időszakra a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell, míg egyéni vállalkozó esetében az ellátások folyósításának idejére nem keletkezik társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a járulékfizetési minimum után.
A tartós megbízási jogviszonyt a biztosítás kezdetétől folyamatos jogviszonyként kell bejelenteni, a biztosítás a jogviszony megszűnéséig fennáll. A jogviszony biztosított státuszt keletkeztet, amelyhez minimum tb-járulék- és szocho-fizetési kötelezettség kapcsolódik legalább a minimálbér 30%-a után, a díjazás összegétől függetlenül. A biztosítás kezdetét legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni (1115 jogviszonykód).
2026.január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 forint, törthónap esetén napi összege 410 forint.
2026. január 1-jétől a biztosított jogviszony bejelentésére a 08E jelű adatlap szolgál, amely a T1041-es nyomtatványt váltja fel. Az új adatlapon kötelezően szerepeltetni kell a jogviszony sorszámát a párhuzamos jogviszonyok egyértelmű elkülönítése érdekében.
Megszűnik a papíralapú TB-kiskönyv, helyette az e-TB kiskönyv válik elérhetővé. Az elektronikus felületen a biztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatok kérdezhetők le.
Különszámunkban TB változások témában az alábbiakról is olvashat még:
| Foglalkoztatás jellege | Közteherjegy összege | Ellátási alap |
| mezőgazdasági idénymunka (+90 nap hosszabbítható; alap napi közteher minimálbér 1,125%) | 3600 Ft/nap | 10 170 Ft/nap (minimálbér 3,15 %) |
| turisztikai idénymunka (minimálbér 0,75 %) | 2400 Ft/nap | 6 780 Ft/nap (minimálbér 2,1 %) |
| alkalmi munka (minimálbér 1,5 %) | 4800 Ft/nap | 13 550 Ft/nap (minimálbér 4,2 %) |
| filmipari statiszta (minimálbér 3,0%) | 9700 Ft/nap | 27 120 Ft/nap (minimálbér 8,4 %) |
Kiadványunkban a fentieken túl az alábbi témaköröket is részletesen vizsgáljuk:
- Elektronikus jegyzőkönyv készítésének lehetősége a végrehajtási eljárásban
- Önkéntes befizetések elszámolása EFER-en keresztül
- Regisztrációs adó alanya lízingügyletek esetén
- Regisztrációs adó technikai deregulációja (Wankel-motor)
- Regisztrációs adó adatszolgáltatási kötelezettsége
- Adómérték
- Adathozzáférés
- Helyszíni ellen őrzések
- Hitelesítés