INGYENES BÖNGÉSZÉS
Jelszóaktiválás
előfizetőknek
BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett
jelszó

Ez a tartalom 281 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

« Vissza

Bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon kiadása

2023-05-22

Egy bizalmi vagyonkezelés során a vagyon kiadásra kerülne a kedvezményezett felé. A vagyonkezelő korábban kapott egy meghatározott összeget, amiből ingatlant vásárolt, majd az ingatlan értéke magasabb lett. A továbbiakban két lehetőség merült fel: az ingatlant a vagyonkezelő eladná és ezután a vagyont (ellenértéket) kiadná a kedvezményezettnek; vagy a vagyonkezelő az ingatlant adná vissza a kedvezményezettnek. Milyen adózási vonzatai vannak az egyes lehetőségeknek?

Adójogi oldalon irányadó az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény), melynek rendelkezése szerint a magánszemély bevétele a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Az ügyletre vonatkozóan a vagyonrendelő oldalán nem merülhet fel Szja szerinti adófizetési kötelezettség, mivel a
vagyon átadásával értelemszerűen nem merül fel adóztatható jövedelem.

A vagyonkezelő adójogi helyzete ettől némiképp eltér, mivel papírforma szerint ő a vagyonelemeket átveszi, tehát elvileg adóköteles jövedelme keletkezhet.

Viszont a vagyonelem átadása lényegében csak egy technikai megoldás a későbbi tényleges vagyonkezeléshez, így a vagyonkezelő nem jut adójogi értelemben adóztatható bevételhez, az Szja törvény 9. § (3) bekezdése alapján. Ehhez még az is hozzá számítandó, hogy a hozamok sem a vagyonkezelőt illetik meg, hanem a kedvezményezettet. A vagyonkezelőnek fizetett megbízási díj viszont már az Szja vonatkozó szabályai szerint számolandó el, a vagyonkezelő adójogi státuszához igazodóan. A kezelt vagyon önálló jogalanyként a Számviteli törvény hatálya alá tartozik, ugyanakkor nem minősül jogi személynek, viszont a társaságiadó-alanyává is válik. Valamennyi adójogi kötelezettséget a vagyonkezelőnek kell teljesítenie az igényelt adószáma feltüntetésével a bevallási és befizetési kötelezettségeit határidőben szükséges rendeznie.
Számviteli oldalról a vagyonkezelőnek valamennyi gazdasági eseményt a Számviteli törvény előírásai szerint kell teljesítenie, ugyanakkor nincs kötelezettsége az éves beszámolót könyvvizsgálat alá vonni, ellenjegyeztetni, valamint letétbe helyezni és közzétenni. A Számviteli törvény 7/B. § értelmében a vagyonkezelőnek a kezelt vagyont illetően a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeket elkülönítetten kell kezelnie.
Illetékfizetés tekintetében is figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyon elvileg átszáll a vagyonkezelőre és ezt alapul véve az illetékfizetési kötelezettség megalapozott lenne.
Ugyanakkor irányadó az Illettéktörvény 1990. évi XCIII. törvény 17/D. § (1) bekezdése, melynek értelmében nem merül fel ajándékozási illetékfizetési kötelezettség a NAV-hoz bejelentett bizalmi vagyonkezelőnek.

A vagyonkezelés végső célja, hogy a kedvezményezett magánszemély megszerezze azt a jövedelmet, amelyet a vagyonkezelői szerződés szerint megkaphat. Az így megszerzett jövedelem viszont már adóköteles lesz, amely ténylegesen az osztalékfizetés szabályai szerint adózik vagyis a jövedelmet 15% Szja és 13% szociális hozzájárulási adó terheli. A Szochó adó tekintetében ebben az esetben is figyelembe kell venni az adófizetés felső határára vonatkozó rendelkezéseket.

Leipán Tibor (2023-05-22)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

MAGAZIN
ELŐADÁSOK
ESETTÁR
ARCHÍVUM
JOGSZABÁLYOK
KAPCSOLAT
HÍRLEVÉL
ELŐFIZETEK
könyvelői klub | könyvelő képzés | könyvelő tanfolyam | budapest | debrecen | könyvelői konzultáció | könyvelési segédanyagok | mérlegképes könyvelő tanfolyam | klubtagság | letölthető anyagok | könyvelői tudástár | konferenciabérlet | díjmentes online szolgáltatás | könyvviteli szolgáltatás | könyvelői szakmai fórum
Minden jog fenntartva! © 2024 Könyvelői Módszertani Szemle - Könyvelői Klub
Még nem tagja közösségünknek?
Díjmentes tájékoztatás szolgáltatásunkról