Munkabaleset vagy üzemi baleset?

Az ilyen baleseteket nevezik a jogszabályok munkavédelmi oldalról munkabaleseteknek, társadalombiztosítási szemszögből pedig üzemi baleseteknek.
A baleset fogalmát a munkavédelmi és a társadalombiztosítási jogszabályok lényegében azonos módon határozzák meg. E szerint balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.

A munkabaleset és az üzemi baleset meghatározása azonban – bár a két kategória az esetek nagy százalékában egybe esik – már jelentős eltéréseket mutat.

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Az üzemi baleset tehát részben szűkebb, részben pedig tágabb kategória, mint a munkabaleset. Tágabb, mivel üzeminek ismer el olyan eseteket is, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a biztosított foglalkozásával, munkavégzésével (például a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkező baleset); és az ún. úti baleset is túlmutat – a munkáltató saját vagy bérelt járművével történő utazástól eltekintve – a munkabaleset fogalmi körén. Ugyanakkor szűkebb is, mivel bizonyos körülmények felmerülése kizárja a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi jellegének a megállapítását.

Speciális kategóriát jelent az üzemi baleseten belül az ún. foglalkozási betegség vagy foglalkozási megbetegedés. Ezen megbetegedések nem hirtelen, rövid idő alatt következnek be. A sajátosságuk rendszerint épp abban áll, hogy a munkavállalóra, biztosítottra a munkahelyén, munkavégzése során hosszabb időn keresztül hatnak olyan tényezők (például mérgező vegyületek, sugárzás, por, zaj, vibráció, fertőző betegségek), amelyekkel ok-okozati összefüggésben alakulnak ki különböző betegségek.

Foglalkozási betegség tehát a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a)    a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
b)    a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Sajátosságaiból fakadóan természetesen vannak a foglalkozási megbetegedések elbírálására vonatkozó speciális szabályok, azonban üzemi baleseten mindig érteni kell a foglalkozási megbetegedést, üzemi baleseti sérültön pedig a foglalkozási betegségben megbetegedettet is.

Mégsem üzemi baleset a baleset

Bizonyos esetekben már annak a megítélése sem egyszerű, hogy bekövetkezett-e baleset vagy sem. Amennyiben a baleset megtörténte megállapítást is nyer, még mindig vannak olyan körülmények, melyek kizárhatják ezen balesetek társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek való minősítését.

Nem üzemi baleset ugyanis az a baleset, amely
a)    részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
b)    munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c)    a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során
történt.

Továbbá az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Dr. Bogdán Zsuzsanna és Dr. Balla Csaba