Mikor állítható ki egyszerűsített adattartalmú számla?

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tényállás akkor valósul meg, amikor a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti. Ezen a jogcímen egyszerűsített adattartalmú számlát bárki (adóalany és nem adóalany személy) részére ki lehet állítani.

Az egyszerűsített adattartalmú számla kiállítása csupán lehetőség, a számlaadásra kötelezett saját döntése alapján kiállíthat normál adattartalmú számlát is. Az adóhatóság mulasztási bírságot akkor szabhat ki, ha egyszerűsített adattartalmú számla került kiállításra, de arra az Áfa tv. nem biztosított lehetőséget, illetve az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásának nem volt akadálya, de azt nem megfelelően (pl. adathiányosan) állították ki.

Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdés a) pontja szerint az egyszerűsített adattartalmú számlán a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt (az adóalap, áfa nélküli egységár) helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, a j) pontban megjelölt (az adó mértéke) helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat (áthárított adó) nem tüntethető fel.
Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdés a) pontja értelmében ezen a jogcímen kiállítható egyszerűsített adattartalmú számlában a teljesítés időpontját fel kell tüntetni, kivéve, ha az a számla keltével megegyező időpont.

A nyomdai forgalomban kapható ún. készpénzfizetési számla egyszerűsített adattartalmú számlának minősül. A készpénzfizetési számlán (mint egyszerűsített adattartalmú számlán) kizárólag a kiállítás időpontjának feltüntetésére van mód. Ez azt feltételezi, hogy a teljesítés időpontja és kiállítás időpontja egybeesik. Ennek következtében a készpénzfizetési számla keltének ki kell fejeznie az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontot és a pénzmozgás időpontját is.

Kapott előlegről akkor lehet egyszerűsített adattartalmú számlát kiállítani, ha az előleget készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel fizették meg. Amennyiben az előleg banki átutalás útján, vagy nem pénzbeni formában került teljesítésre, akkor a cikkben tárgyalt jogcímen egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására nem kerülhet sor.

Az ügylet teljesítésekor készpénzfizetési számla kizárólag akkor állítható ki, ha az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban történt meg a teljes ellenérték készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő maradéktalan megtérítése.

Előfordulhat, hogy a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője a teljes ellenértéknél kisebb összegű előleget fizet. Ebben az esetben is kiállítható készpénzfizetési számla, ha az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban történik meg a fennmaradó ellenérték készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése.

Álláspontom szerint a „számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek” törvényi kitétel akkor is érvényesül, ha a számlán az értékadatok külföldi pénznemben és forintban egyaránt szerepelnek, tekintettel arra, hogy az Áfa tv. olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely ezt kizárná.
Amennyiben a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője 100 százalékos mértékű előleget fizetett, akkor nem kerülhet sor készpénzfizetési számla kiállítására, hiszen az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban ellenérték fizetésére nem kerül sor.
 
A tárgyalt jogcímen az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél is sor kerülhet egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására.

Tegyük fel, hogy egy könyvviteli szolgáltatást végző társaság ügyfelének 2019. január 15-én nyomdai úton előállított készpénzfizetési számlát állított ki a 2018. október, november és december havi könyvvezetési díjról, arra alapozva, hogy az ügyfél az említett időszakra vonatkozó könyvelési díjat ekkor fizette meg készpénzben. A felek által kötött szerződés szerint az ügyfél a havi könyvelési díjat a tárgyhónap 20. napjáig köteles megfizetni.

Vizsgáljuk meg, hogy a könyvelő cég eljárása helyesnek tekinthető-e.

A vázolt esetben az elszámolási időszak a naptári hónap, mivel a könyvelési díjat a felek naptári hónapra határozták meg. A felek által megállapított esedékességi időpont az elszámolási időszak utolsó napját megelőző időpontra esett.
Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének és (1a) bekezdés a) pontjának egybevetéséből következően az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont a 2018. október havi könyvelési díj esetében 2018. október 31-e, a 2018. november havi könyvelési díj tekintetében 2018. november 30-a, a 2018. december havi könyvelési díj vonatkozásában 2018. december 31-e.

A könyvelő cég eljárása a következő okokból helytelen:
1.    Minden egyes elszámolási időszak (amelyre a felek a könyvelési díjat meghatározták) külön teljesítés, így azokra vonatkozó ellenértéket külön-külön kell számlázni.
2.    Minden egyes elszámolási időszak (mint külön teljesítés) vonatkozásában eltérő az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont, és ez a körülmény is kizárja egy számla kiállítását.
3.    Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján készpénzfizetési számla nem bocsátható ki, tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tényállás nem valósult meg, hiszen az ellenérték teljes megfizetése készpénzzel nem a teljesítés időpontjáig történt meg.

Amennyiben az esedékesség időpontja az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi és az elszámolási időszak utolsó napját megelőzően sor kerül a számla kiállítására, akkor a számla kelte minősül a teljesítés időpontjának. Ez a szabály arra az esetre is igaz, ha a számla kiállítása az adott elszámolási időszakot megelőzően történt meg. E szabályból adódóan egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására akkor kerülhet sor, ha annak kiállításának időpontjában valósul meg az adott elszámolási időszakra vonatkozó teljes ellenérték készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése. Amennyiben a számla kiállításakor nem történik meg az adott elszámolási időszakra vonatkozó teljes ellenérték megfizetése készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel, akkor kizárólag normál adattartalmú számla állítható ki.

Abban az esetben, ha az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napja, akkor az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.
Az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdése nem lehet irányadó a teljesítés időpontjának meghatározásánál, mivel az esedékesség időpontja nem előzi meg az elszámolási időszak utolsó napját, és nem esik az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra.
A teljesítés időpontjára vonatkozó szabályból adódóan egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására akkor kerülhet sor, ha az elszámolási időszak utolsó napján valósul meg az adott elszámolási időszakra vonatkozó teljes ellenérték készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése.

Abban az esetben, ha az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor a teljesítés időpontja az esedékesség napja. Ettől eltérően a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az esedékesség ezen időpontot követő napra esik.

Első esetben egyszerűsített adattartalmú számla akkor állítható ki, ha az adott elszámolási időszakra vonatkozó teljes ellenérték az esedékesség napján kerül megfizetésre készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel. Második esetben erre akkor kerülhet sor, ha az adott elszámolási időszakra vonatkozó teljes ellenérték az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. napon kerül megfizetésre készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel.

2019. január 1-jétől lépett hatályba az Áfa tv. 58. § (5) bekezdése, amely szerint, ha az Áfa tv. 58. § (1), (1a) bekezdése szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany jogutód nélkül szűnik meg, akkor a teljesítés a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.
Az Áfa tv. 58. § (5) bekezdése akkor alkalmazandó, ha az elszámolási időszak utolsó napja a jogutód nélküli megszűnést megelőző napot követő időpontra esik, valamint
–    az esedékesség napja az elszámolási időszak utolsó napját megelőző időpontra esik és a jogutód nélküli megszűnést megelőző napig a számla kiállítására nem kerül sor; vagy
–    az esedékesség napja az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik és a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap korábbi az esedékesség időpontjánál; vagy
–    az esedékesség napja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. napnál későbbi időpontra esik és a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap korábbi az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. napnál.

Amennyiben a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (5) bekezdése alapján kell meghatározni, akkor kerülhet sor egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására, ha az adott elszámolási időszakra vonatkozó teljes ellenérték a jogutód nélküli megszűnést megelőző napon kerül megfizetésre készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel.

Egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására számlázó programmal is sor kerülhet.

Az Áfa tv. nem tartalmaz olyan jellegű előírást, hogy a számlán konkrétan meg kell jelölni a számla típusát, azaz a számlára nem kell felvezetni az „egyszerűsített adattartalmú számla”, vagy más hasonló megjelölést. Erre egyébként nincs is szükség, mivel a számla típusa az adattartalom alapján megállapítható.

Számos számlázó program egyszerűsített adattartalmú számla kiállítása során megköveteli a teljesítés időpontja és a számla kelte rovat kitöltését. Ez a megoldás nem szabálytalan, hiszen akkor is feltüntethető a teljesítés időpontja, ha a számla keltével megegyező időpont.

A számlázó programmal készített egyszerűsített adattartalmú számla esetében is irányadó az a szabály, hogy a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja, és a készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés időpontja nem térhet el egymástól. A teljesítés időpontjának szükségszerűen egybe kell esni a pénzmozgás időpontjával az egyszerűsített adattartalmú számla tárgyalt jogcímen alapuló kibocsáthatóságához. Ezen túl az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ha az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, akkor a számlát haladéktalanul ki kell állítani.

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza a „teljesítési időpontig” kitételt, de ez nem értelmezhető úgy, hogy a tárgyalt jogcímen akkor is kibocsátható egyszerűsített adattartalmú számla, ha a készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés a teljesítés időpontja előtt megtörténik. Ha a fizetett összeg az ellenértékbe feltétlenül beszámítható, akkor előleg fizetése valósul meg, és ebben az esetben az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátását az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés a) pontja, illetve b) pontja teszi lehetővé. Ha a fizetett összeg nem minősül előlegnek (előrefizetés történt), akkor pedig egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására teljesítés hiányában nincs mód, hiszen a számla nem pénzmozgás dokumentálására szolgáló bizonylat.

Amennyiben a vállalkozás részére a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója egyszerűsített adattartalmú számlát kíván kiállítani, akkor annak befogadását megelőzően a vállalkozásnak saját jól felfogott érdekében meg kell vizsgálni, hogy erre jogszerűen kerül-e sor. Ha ugyanis az egyszerűsített adattartalmú számla kiállítása nem szabályszerű, akkor ezt az adóhatóság az általa hiteltelennek minősített számlára alapozott adólevonás jogszerűségének vizsgálatánál a befogadó objektív felelősségét megalapozó körülményként veszi figyelembe.

Amennyiben a kibocsátó az egyszerűsített adattartalmú számlát nem az ügylet teljesítésével egyidejűleg, vagy nem a pénzmozgás napján állította ki, akkor ez a körülmény nyilvánvalóan a befogadó számára is ismert, ezáltal a számlázás szabályszerűtlenségével is tisztában kellett lennie. Ha a befogadó ennek ellenére levonta a számlában áthárított áfát, akkor ezt a körülményt az adóhatóság úgy értékeli, hogy a befogadó ténylegesen nem kívánta az ügylet jogszerűségét vizsgálni. Amennyiben nem ilyen magatartást gyakorolt volna, akkor felismerhette volna, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben vesz részt. Tehát objektív körülmények alapján megállapítható a kellő körültekintés hiánya, ezért a befogadó adólevonási joga is elutasítható.